Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2019. évközi, valamint 2020-ban hatályba lépő változásai
Adóváltozások a társaságok jövedelemadóiban 2019-2020-ban

2019. dec. 17.
13:45 - 17:00
Itc Győr, Szent István út 10, 9021
Normál jegyár: 11.990 Ft + ÁFA
Jelentkezzen most!

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2019. évközi, valamint 2020-ban hatályba lépő változásai
Adóváltozások a társaságok jövedelemadóiban 2019-2020-ban

ÁFA, TAO – Az előadás második fele a 2019-as tavaszi adócsomag társasági jövedelemadókat érintő változásait dolgozza fel. A változások egy része már 2019-ben is érvényesül vagy érvényesülhet, így az éves adóbevallás során felmerül a relevanciájuk. Gyakorlati oldalról a feltöltés eltörlése és a tao támogatás kapcsán ehhez kötődő 2019-es választási lehetőség jelenti a legnagyobb változást. Megszűnik az EVA, változások a KIVA-ban.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2019. évközi, valamint 2020-ban hatályba lépő változásai

1. 2019-es évközi változások

1.1. Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény változásához igazodva, az áfaörvény alkalmazásában 2019. július 24-étől az egyéni vállalkozó kft-év alakulása is jogutódlásos átalakulás.

Az áfatörvény 17. és 18.§-ainak szabálya erre is vonatkozik
[2019. évi LXXIII. tv. (Módtv 2.)]

1.2. A termékimporthoz, valamint vámjogilag egyes különös megítélés alá tartozó termékhez kapcsolódó szolgáltatás adómentességéhez kapcsolódó változás.

Az áfatörvény 93.§, 111. és 112.§-ának változása.

Hatályba lépés: 2019. augusztus 23.
[2019. évi LXXII. tv., (Módtv 1.)]

1.3. Termékexport esetén a termék kivitelének igazolása

EU-s irányelv átvétele

Az áfatörvény 98. és 101.§-ainak változása.

Hatályba lépés: 2019. július 24.
(Módtv 1.)

1.4. Egyéb változások, pontosító rendelkezések

(Több célú utalvány, mint fizetőeszköz, vámhatósági határozat stb.)

Hatályba lépés: 2019. július 24.
(Módtv 1.)

2. 2020. január 1-jétől bekövetkező változások

(A módosítást bevezette a Módtv. 1.)

2.1. Vevői készlettel kapcsolatos szabályok [áfatörvény 12/a.§, 22.§ (3)-(5) bek.]

EU-s irányelv kötelezettség

  • Saját vagyon áthelyezés megítélése az áfa-ban
  • Vagyonáthelyezés vevői készlet céljára
    2020. január 1-je előtti szabály lényege
    2020. január 1-je utáni szabály lényege és részletei
  • Az adminisztráció egyszerűsítés:
    – lényege,
    – feltétele,
    – időkorlát 12 hónap
  • A feltételek nem teljesülése – joghatás beáll, mit jelent és milyen esetek lehetnek
  • Nyilvántartási, összesítő nyilatkozattételi kötelezettség
  • Az új szabály ismertetése eladói és beszerzői oldalon, példákkal alátámasztva
  • Hatályba lépés és átmeneti rendelkezés

2.2. Adómentes közösségen belüli értékesítés

(EU-s irányelvi kötelezettség) (áfatörvény 89.§)

  • A mentesség feltétele a vevő adószáma
  • Mit jelent az összesítő nyilatkozata nem vagy nem megfelelő kitöltése?
  • A 282/2011-es tanácsi rendelet 45.a cikke – a kiszállítás igazolása
  • hatályba lépés és alkalmazhatóság

2.3. Láncértékesítés [áfatörvény 27.§ (2) bek.]

(EU-s szabályozási kötelezettség)

  • Láncértékesítés esetén a teljesítési hely meghatározása, lényege példákon keresztül bemutatva
  • Közbenső szereplő fuvaroztató esetén a törvényi vélelem és annak megdöntése mit jelent a régi és az új szabály esetében
  • Hatálybalépés és átmeneti rendelkezés

2.4. Behajthatatlan követelés áfa-ja [áfatörvény 77.§ (7)-(10) bek.]

  • Behajthatatlan követelés fogalma
  • Az adóalap utólagos csökkentésének feltételei (egyes feltételekhez a már ismert kérdések alapján magyarázat)
  • Az adóalapcsökkentés bevallással, önellenőrzés útján, ennek magyarázata
  • A vevő értékesítése, vevő levonható adójának korrekciós kötelezettsége

2.5. Különös adóvisszatérítés (áfatörvény 257/J.§)

Kérelem alapján az előzetesen felszámított adó téríthető vissza, ha azt fizetendő adóként megfizették, más módon nem térül meg és az adósemlegesség sérülne.

3. 2020. január 1-jétől bekövetkező változás a Módtv. 2. alapján

3.1. Kereskedelmi szálláshely áfa mértéke

  • Kereskedelmi szálláshely általános forgalmi adó mértéke 18%-ról 5%-ra csökken
  • Milyen ügyletre vonatkozik, előleg megítélése
  • Hatályba lépés és átmeneti szabály mutatása példákon keresztül

3.2. Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás és a turizmusfejlesztési hozzájárulás kötelezettség

  • Hozzájárulás alapja, mértéke
  • Bevallási kötelezettség

4. 2020-ban várható további változások

(Például számla adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése)

Adóváltozások a társaságok jövedelemadóiban 2019-2020-ban

1. EVA változások

Megszűnik az eva. [2019. évi LXXIII. törvény 3.§]
Mi a teendő? Segít az adóhatóság. Választási lehetőségek a cégek számára: KIVA, KATA.

2. KIVA változások

  1. Kisebb pontosítások az uniós jogharmonizáció és a kapott osztalék kiva alóli mentesítése kapcsán. A kisvállalati adóalanyiság a törvény erejénél fogva megszűnik, amennyiben a kisvállalati adóalany ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, illetve ha a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei a meghatározott szintet meghaladják. Ezeknél az adózóknál a kisvállalati adózás választását is kizárja azzal, hogy a kisvállalati adóalanyiság választásának feltételei bővülnek. A kisvállalati adóalanyiság választásakor vizsgálni kell az ellenőrzött külföldi társaság meglétét, valamint a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagyságát is. A személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlege csökkenthető az adózó külföldi telephelyének betudható jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett részével is. A kapott (járó) osztalék címén elszámolt bevételnek a kisvállalati adóalap megállapításakor csökkentő tételként történő figyelembe vételének feltétele az is, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg meghatározásánál csökkentő tételként a bevételként elszámolt osztalék összege a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentve vehető figyelembe, továbbá abban az esetben, ha az osztalék összegét az azt megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként, összhangban az adóalap meghatározásának szabályaival. A külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelmek meghatározott részével kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlege csökkenthető, nem a teljes adóalap. [2019. évi LXXII. törvény 10-12. §]
  2. Csökken a kiva kulcs 12 %-ra. [2019. évi LXXIII. törvény 43. §]

3. Társasági adó

  1. A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164 tanácsi irányelv és az azt módosító 2017/952 tanácsi irányelv átültetése, az irányelvek által meghatározott ütemezési rendben kötelező a tagállamok számára. Az előírtaknak megfelelően, az irányelv által biztosított tagállami mozgásteret maximálisan kihasználva módosul és kiegészül a magyar társasági adószabályozás. Kiegészülnek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések és bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések. Az előadás részletesen bemutatja a változás hátterét, az uniós szabályok célját. Az előadás kitér a 2019. január 1-jétől hatályba lépett szabályok alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókra és a részletes példán keresztül bemutatja az alkalmazással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
    A kapcsolt vállalkozás fogalom pontosítása. Bevezetésre kerül az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek, a strukturált jogügylet, a hibrid gazdálkodó szervezet és az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely fogalma. [2019. évi LXXII. törvény 1. §]
    A 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerülnek a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések. Az uniós elvárásoknak megfelelően tőkekivonás esetén az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének a kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értékével vagy annak megfeleltethető értékével csökkentett összege növeli az adóalapot. Az adóalap-növelési kötelezettség akkor áll fenn, ha a törvény egyéb rendelkezései alapján a kivonásra okot adó körülmény miatt ezen adóalap-növeléssel megegyező adóalap-növelési kötelezettség nem merül fel. A szabályozás az adóztatás alá vonandó tényállásokat és az adófizetési kötelezettség részletszabályait határozza meg. A szabályozás arról is rendelkezik, a törvényben jelzett kivonásokat úgy kell tekinteni, mintha a kivonásra kerülő eszközök, tevékenységek vonatkozásában a kivonásra tekintettel a 7-8. § szerinti adóalap-módosító tételek alkalmazására okot adó körülmény bekövetkezne. [2019. évi LXXII. törvény 2. §]
    A 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések. E rendelkezések szerint az adózó nem alkalmazhatja a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, ha ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülés jön létre és a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett vagy a tényállás alapjául szolgáló megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja vagy befolyásolta. A hitelintézetek első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóévben alkalmaznak egyes hibrid struktúrákkal összefüggő rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésben felsorolt esetekben. [2019. évi LXXII. törvény 2. §]
  2. A pénzbeli hozzájárulás esetén nemcsak a már többségi befolyással rendelkező tag tekintetében alkalmazandóak a transzferár szabályok, hanem a nem pénzbeli hozzájárulással többségi befolyással rendelkező taggá (részvényessé) váló tag (részvényes) tekintetében is. A szabályozás továbbá kiterjesztésre kerül a Ptk. 3:175. § (3) bekezdésében szabályozott esetre, amikor a társaság akként dönt, hogy az általa ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja, tekintettel arra, hogy ezen tényállásoknál tartalmilag szintén alaptőke kivonás történik. [2019. évi LXXII. törvény 3. §]
  3. A lízingbe vevő által a könyvekbe felvett használati jog eszköz IFRS-ek szerinti sajátosságára tekintettel külön törvényi rendelkezésben kerül rögzítésre, hogy az 1. számú melléklet alkalmazásában ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell tekinteni erre az eszközre és az adózási értékcsökkenését ekként kell kezelni. A módosítás új rendelkezésként lép életbe abban az esetben, ha a használati jog eszköz az IFRS-ek szerint nem minősül sem tárgyi eszköznek, sem immateriális jószágnak. Ha az IFRS-ek szerinti tárgyi eszköz, illetve immateriális jószág besorolás fennáll, akkor továbbra is a 18/C. § (9a) bekezdése, illetve a 18/C. § (9b) bekezdése és 1. számú melléklet 5. pontja alkalmazandó. [2019. évi LXXII. törvény 4. §]
    Az IAS 37 14. pontja értelmében, ha az abban leírt feltételek nem teljesülnek, céltartalékot nem szabad megjeleníteni. Ha a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalék esetében nincs fix kötelem, akkor az IAS 37 10. pontjában szereplő előírásokat figyelembe véve céltartalékot nem lehet képezni. Az ezzel kapcsolatos fogalmi egységesítés részeként a Tao. törvény rendelkezése szövegpontosítás keretében kiegyenlítési céltartalék helyett az azzal azonos tartalmú kiegyenlítési tartalékra vonatkozik, és annak kapcsán írja elő az adóalap módosítását a lakástakarékpénztárakra. [2019. évi LXXII. törvény 4. §]
  4. A látvány-csapatsportban működő sportszervezetek – az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i a 651/2014/EU bizottsági rendelettel (csoportmentességi rendelet) összhangban – pályázhatnak a saját tulajdonban lévő vagy a tulajdonos által kizárólagos használatba adott sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatására. Az e jogcímen igénybe vehető támogatás összegének maximumára vonatkozik. A létesítmény működési veszteségének 50%-ában, legfeljebb a 300 millió forintban meghatározott korlát módosul az elszámolható költségek 80 százalékára, de legfeljebb a 30/I. § (3) bekezdés szerinti esetekben sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 600 millió forintra. Tehát a támogatás igénybevételének alapját a módosítás szerint nem a működési veszteség adja, hanem a látvány-csapatsport támogatási rendszer többi jogcíméhez hasonlóan támogatási intenzitás kerül meghatározásra. A működési költségek támogathatósági maximuma módosított szabályát először a 2020-2021-es időszakra benyújtott sportfejlesztési programra kell alkalmazni. [2019. évi LXXII. törvény 5. §] Az előadás mindezek mellett kitér a sporttámogatás kedvezményi rendszerével kapcsolatos legfontosabb értelmezési kérdésekre.
  5. Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében az uniós joggal összhangban módosul az elszámolható költségek köre. Elszámolható költségnek az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog minősülni a jövőben. A módosítás továbbá tisztázza, hogy az elszámolható költségek megállapítására vonatkozó különbözeti megközelítést akkor kell alkalmazni, ha az előbb említett módon a költségek köre nem határozható meg. [2019. évi LXXII. törvény 6. §]
  6. A vagyonkezelő alapítvány, mint új jogi forma belföldi illetőségű társasági adóalanynak minősül. A vagyonkezelő alapítvány fogalmi meghatározása a rá vonatkozó külön törvény alapulvételével. A törvény a vagyonkezelő alapítvány alatt – egységesen – a közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személyt is érti. A vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségét (függetlenül attól, hogy a közérdekű minősítése fennáll-e vagy sem) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal analóg módon állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg. A módosítás szerint a vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségének kezdete az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének a napja. A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt, akkor ezen bevétel után adókötelezettsége nem merül fel. [2019. évi LXXIII. törvény 16. §, 18. §, 19. §, 26. §]
  7. Az előadás részletesen bemutatja a csoportos társasági adóalanyiság jogintézményét. E körben kitér a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok részletes ismertetésére, a legfontosabb eljárási teendőkre is. Az előadás továbbá bemutatja a 2019. év közben hatályba lépő változásokat is. A tevékenységét év közben kezdő személy is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát. E választásról az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell nyilatkozni. Ez esetben a tevékenységét év közben kezdő személy – az adóhatóság engedélyével – eleve csoportos társasági adóalanyként kezdheti meg társasági adóalanyiságát. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítésére külön rendelkezés is rögzíti, hogy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát minden esetben egybe kell számítani. Ezért például amennyiben egyik érintettben csak a férjnek, a másikban csak a feleségnek van szavazati joga (nincs kereszttulajdonlás), azokat össze kell vonni és így a két érintett csoportos adóalanyiság tagja lehet. Az új rendelkezés tartalmi változást nem jelent, mert ez a következtetés a korábbi szabályozás alapján is fennállt. A tevékenységét év közben kezdő személy csoporttaggá válásával összefüggésben új rendelkezés mondja ki, hogy csoporttagsága azon a napon keletkezik, amelyen önálló adózóként a társasági adókötelezettsége elkezdődne. Ez alapján az újonnan létrejövő személy csoporttagsága már létezése első pillanatától fogva fennállhat. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésére kerül sor, de továbbra is fennmarad a tag azon kötelezettsége, hogy a bevallásokhoz nyilatkozatot tegyen a csoportképviselő részére. A normavilágosság érdekében külön rendelkezésben kerül kimondásra, hogy az egyedi adóalapok meghatározása során a csoporttagok kötelesek a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályainak alkalmazására, ez a módosítás azonban tartalmi változást nem jelent, mert e kötelezettség a korábbi szabályozás alapján is fennállt. Új tartalomként bevezetésre kerül, hogy a választást a csoportképviselő teszi meg. Új rendelkezés mondja ki, hogy hogyan kell eljárni a fejlesztési tartalék, illetve a bejelentett immateriális jószág kedvezmény feltételeinek nemteljesülése miatti szankciós visszafizetési kötelezettség kapcsán, ha az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása után az adózó csoportos adóalanyiság tagja lesz és a figyelési időszakban nem teljesülnek az adóalap-kedvezményi feltételek. Ebben az esetben a csoportképviselő útján kell a megállapított adót és a késedelmi pótlékot megfizetni. A rendelkezés külön nem mondja ki a tagi adatszolgáltatási kötelezettséget, hiszen ez a kötelezettség a Tao. törvény 6. § (12) bekezdése alapján fennáll. A 2016/1164 tanácsi irányelv 4. Cikk (1) bekezdés utolsó mondata szerinti lehetőséggel élve módosul a csoportos társasági adóalany tagjai kamatlevonási korlátja. A tagok első lépésben összesítik a nettó finanszírozási költségeiket és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményüket, majd ezt és a 939 810 000 forintos korlátot figyelembe véve meghatározzák a csoport szinten le nem vonható kamatösszeget. Második lépésben ezt a kamatösszeget kell a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményük arányában a tagokhoz rendelni, amelyek a rájuk jutó növelő tételt veszik figyelembe az egyedi adóalapjukban. A kamatlevonás korlátozással összefüggően a csoportszinten megállapított adóalap- növelési kötelezettséget nem kell az összes csoporttag között elosztani, hanem csak az érintett (nettó finanszírozási költséggel rendelkező) tagok között. A technikai (tartalmi változás nélküli) szövegpontosítás egyértelműsíti, hogy a csoportos társasági adóalany különös mentessége a csoporttagok egymás közötti jogügyleteikre vonatkozik. A csoportos társasági adóalany csoporttagjainak csoporton kívüli kapcsolt ügyleteire vonatkoznak a transzferár szabályok. A csoporttagság előtt vagy a taggá válással egyidejűleg az IFRS-ek szerinti adózásra áttért tagok esetében egyértelműsítésre kerül a minimumadó kötelezettség és az azzal kapcsolatos kimentési lehetőség. A rendelkezés szerint az áttérést megelőző adóévi fizetendő adót és a tagra a Tao. törvény 24. § (3) bekezdése szerint jutó fizetendő adót kell figyelembe venni. A 23. § (9) bekezdéshez: A módosítással tartalmi változás nélkül pontosításra kerül a csoporttagság előtt szerzett adókedvezmény csoportos társasági adóalany, majd a csoporttagság megszűnése után újból a tag általi érvényesítésére vonatkozó rendelkezés. A látvány-csapatsportoknak és a filmalkotásra nyújtott támogatások esetében a törvény kimondja, hogy a támogatás nyújtása csoporttagonként történhet. Ha az adókedvezményi feltételek teljesítését vállaló és azokat ténylegesen teljesítő csoporttag csoporttagsága megszűnik és önálló társasági adóalannyá válik, akkor az adókedvezményt érvényesítheti, ha a feltételeknek továbbra is megfelel. A kedvezmény legfeljebb a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig áll rendelkezésére. A látvány-csapatsportoknak és a filmalkotásra nyújtott támogatások esetében a kapcsolódó bejelentést a csoportképviselő teszi meg. Lehetővé válik a csoporttagság szerzésekor, illetve megszűnésekor a csoportos társasági adóalany, illetve a volt csoporttag számára adóhatósági határozattal előírt adóelőleg 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlása. Egy tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai kiegészítés egyértelműsíti, hogy a csoportos társasági adóalanynál a társasági adónemen fennálló (hiszen más adónemben nem létezik, ezért tartozása sincs) tartozását kell figyelembe venni a felajánlott összeg átutalásához. A csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel törlésére kerül. Az előadás részletes példákon keresztül mutatja be az adóalap-megállapításra vonatkozó rendelkezéseket. [2019. évi LXXIII. törvény 17. §, 20. §, 21. §, 22. §, 24. §, 25. §, 28. §, 30. §, 35. §]
  8. Az egyéni cég és az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaság az alapítónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti adózás előtti eredményét. A társaság – ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába – az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a rendelkezéseket. [2019. évi LXXIII. törvény 23. §]
  9. Fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos változások bemutatása. A kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken. A módosítások csak a rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett beruházásokat érintik összhangban az uniós rendelkezésekkel. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, és a jelenértéken legalább 300, illetve 400 millió forint értékű, kis-, illetve középvállalkozás esetén a létszám- vagy bérköltség-növelési feltétel eltörlése helyett a létszám fenntartásának kötelezettsége kerül bevezetésre. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, és a jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény akkor igénybe vehető, ha az adózó létszám vagy bérköltség feltételt is teljesít. 2020. január 1-jétől ezen feltételek megszüntetésre kerülnek, azzal, hogy a változás csak a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokat érinti, a korábbi beruházásokra a változás nem vonatkozik. A megszüntetéssel egyidejűleg létszámfenntartási kötelezettség kerül bevezetésre. [2019. évi LXXIII. törvény 27. §, 35. §]
  10. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó és azzal összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezése. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnésével összefüggésben szükséges az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályainak módosítása is. A rendelkezés értelmében a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni. Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, ha a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a jogintézmény megszüntetésével összefüggésben módosított rendelkezések hatályba lépésének, illetve az azzal összefüggésben hatályon kívül helyezett rendelkezések hatályon kívül helyezésének napja. Az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé benyújtott nyilatkozatban választhatja, hogy a 2019. adóévre a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget a jogszabályváltozástól függetlenül teljesíti, illetve alkalmazza az adóról való rendelkezés szabályait. Ebben az esetben az érintett rendelkezések módosításának (hatályon kívül helyezésének) napját megelőző napon hatályos szabályok szerint járhat el, illetve kell teljesítenie a kapcsolódó feltételeket. Ez azt jelenti, hogy az adózó 2019. adóév vonatkozásában választása szerint teljesítheti a feltöltési kötelezettséget, és ha él ezzel a választással, akkor adófelajánlást is tehet. A választás megtételének határideje a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napja (naptári éves adók esetében december 20.). A határidő jogvesztő. A választás a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napját követően pedig nem módosítható és nem vonható vissza. A 2019. adóévre vonatkozó önkéntes feltöltés esetén az adókedvezményes film- és sporttámogatás is alkalmazható, nem kötelező a felajánlást választani. Az előadás kitér a változás adóeljárási összefüggéseire is és példákon keresztül ismerteti a változás lényegét. [2019. évi LXXIII. törvény 32. §, 33. §, 35. §]
  11. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggően a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50%-áról annak 80%-ára emelkedik. [2019. évi LXXIII. törvény 30. §]
  12. A reklámadó 0%-os mértékének időbeli hatályával összefüggésben a 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszakra kizár a nem elismert költségre vonatkozó Tao. törvényi rendelkezés alkalmazandósága. [2019. évi LXXIII. törvény 33. §]

4. Energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék

Nincs feltöltési kötelezettség már 2019-ben sem. Figyelni kell az átmeneti szabályokra. [2019. évi LXXIII. törvény 40-42. § és 44-46. §]